© Nihad Nino Pušija

Név: Karin H.
Anyanyelv: német
Foglalkozás: pszichológus, kultúrakutató
A tárgy megnevezése: üzbég vizeskanna
Közös történetünk, európai szolidaritásomhoz és identitásomhoz:

1982-ben, egy egyetemista építőbrigád tagjaként Taskentben, Üzbegisztánban jártam.
Egyik nap vendéglátóink meghívtak a Pachtakor TaskentZenyit Leningrád mérkőzésre. Körülbelül 25.000 néző jött össze, közülük 24.999 üzbég és a Zenyit egy fiatal, leningrádi szurkolója , aki egyetemista volt, akárcsak mi.
Véletlenül találkoztunk vele a stadion előtt, és megígértük neki,hogy vele együtt fogunk szurkolni a csapatának.
A dolog veszélyessé vált. Végül megkettőzött rendőri védelemmel kellett elhagynunk a stadiont. Este egy politikai gyűlés elé citáltak bennünket, ahol magyarázatot kellett adnunk, miért nem vendéglátóink csapatát, a Pachtakor Taskentet buzdítottuk. Spontán válaszoltuk: „Mert európaiak vagyunk!”
Ezt azelőtt sohasem éreztem.