© Nihad Nino Pušija

Név: Xaver Victor S.
Anyanyelv: alemann
Foglalkozás: építész, díszlettervező
A tárgy megnevezése: mosztári kő
Közös történetünk:
Régebben sokat utaztam az egykori Jugoszláviába. Ezt a követ annak idején Mosztárban, közvetlenül a később – a háborúban – lerombolt híd alatt találtam. Betettem a hátizsákomba és hazahoztam. De elfelejtettem kirakni. Így többi utazásaim állandó kísérőjévé vált.
Évekkel később, a boszniai háború idején megismertem egy fiatal mosztári nőt, akinek életét mentve kellett elmenekülnie hazájából, aztán menekültként Berlinben élt.
Itt műszaki rajzolóként olyan sokat dolgozott, hogy a keresetéből a nővérét, majd a szüleit is ki tudta menekíteni Jugoszláviából. Már akkor csodáltam az erejét, és azt, hogy a sok szörnyű élmény ellenére milyen pozitív kisugárzása volt.
Egyik nap megint eszembe jutott a mosztári kő. Kiürítettem a hátizsákom. Amikor meglátta a követ, sírva fakadt. Semmije sem maradt a hazájából. Odaajándékoztam a követ. Nem sokkal a háború befejeződése után az elsők között tért vissza Mosztárba, hogy segítsen az újjáépítésben.
Évekkel később kaptam tőle egy levelet – köszönetképpen benne volt a kő.
A kő ma mindig az ő erejére és hihetetlen bátorságára emlékeztet. Erőt és bátorságot ad nekem.